http://kuruc.info/r/39/23852/

Az Institute for Historical Review kiadásának magyar nyelvű változata az
IHR engedélyével. (www.ihr.org)

1. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy a nácik megöltek hatmillió zsidót?

Semmilyen. Csak háború utáni vallomások vannak, többségében egyéni
„túlélőktől". Ezek a vallomások ellentmondóak, és csak nagyon kevesen
állítják, hogy ténylegesen tanúi voltak bármilyen „elgázosításnak".
Nincsenek korabeli dokumentumok vagy szilárd tények: nincsenek
hamuhegyek, nincsenek krematóriumok, melyek több millió holttestet
képesek lennének elégetni, nincs „emberből készült szappan", nincsenek
emberbőrből készített lámpaernyők, és nincs hiteles demográfiai
statisztika sem.

2. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy a nácik nem öltek meg
hatmillió zsidót?

Széleskörű törvényszéki, demográfiai, elemzői és összehasonlításokon
alapuló bizonyítékok alátámasztják ennek a nagyságrendnek a
lehetetlenségét. A széles körben ismételt „hatmilliós" nagyságrend
felelőtlen túlzás.

3. Kijelentette-e Simon Wiesenthal írásban, hogy „német földön nem
voltak megsemmisítő táborok"?

Igen. A híres „nácivadász" ezt írta a Stars and Stripes-ban, 1993.
január 24-én. Azt is állította, hogy a zsidók „elgázosítása" csak
Lengyelországban történt.

4. Ha Dachau Németországban volt, és ha még Wiesenthal is azt mondja,
hogy nem megsemmisítő tábor volt, akkor miért mondja olyan sok amerikai
veterán, hogy megsemmisítő tábor volt?

Miután a szövetségesek elfoglalták Dachaut, sok amerikai katonát és
másokat végigvezettek a táboron, és mutattak nekik egy épületet, amely
állítólag „gázkamra" volt. A tömeghírközlés széles körben, de hamisan,
továbbra is kiáll amellett, hogy Dachau „gázkamrás" tábor volt.

5. Szóljunk Auschwitzról is. Van valamilyen bizonyíték arra, hogy az
ottani "gázkamrákat" emberek meggyilkolására használták?

Nincs. Auschwitzot a szovjetek foglalták el, és a háború után
módosították. Egy termet úgy alakítottak ki, hogy nagy „gázkamrának"
látszódjék. Miután az amerikai Fred Leuchter, a gázkamraépítés és
–tervezés vezető szakértője megvizsgálta ezt és Auschwitz más
állítólagos elgázosító helyiségeit, kijelentette, hogy „abszurditás" azt
állítani, hogy ezeket kivégzésekre használták, vagy használhatták.

6. Ha Auschwitz nem „haláltábor" volt, akkor mi volt az igazi rendeltetése?

Internáló központ volt, és egy nagyméretű gyárkombinátnak volt a része.
Szintetikus üzemanyagot állítottak ott elő, és a rabokat munkaerőként
hasznosították.

7. Ki hozta létre az első koncentrációs táborokat?

A búr háború idején (1899-1902) a britek állítottak fel általuk
„koncentrációs tábornak" nevezett táborokat Dél-Afrikában, hogy ott
tartsák az afrikander nőket és gyermekeket. Hozzávetőlegesen 30 000-en
haltak meg ezekben a poklokban, melyek ugyanolyan borzasztóak voltak,
mint a II. világháborús német koncentrációstáborok.

8. Miben különböztek a német koncentrációs táborok az amerikai
„visszatelepítő" táboroktól, amelyekben japán-amerikaiakat internáltak a
II. világháború idején?

Az egyetlen jelentős különbség az volt, hogy a németek annak alapján
internálták az embereket, hogy a német háborús erőfeszítések
biztonságára tényleges vagy gyanítható veszélyt jelentettek, amíg a
Roosevelt-kormány kizárólag faji alapon internálta az embereket.

9. Miért internálta a német kormány a zsidókat táborokba?

Úgy tekintették, hogy a zsidók a nemzet biztonságára közvetlen veszélyt
jelentenek (a kommunista felforgatók túlnyomórészt zsidók voltak). Bár
mindenki, aki gyaníthatóan veszélyeztette a biztonságot – nem csak a
zsidók –, ki volt téve az internálás veszélyének.

10. Milyen ellenséges intézkedéseket tett már 1933-ban a világzsidóság
Németország ellen?

1933 márciusában a nemzetközi zsidó szervezetek nemzetközi bojkottot
hirdettek a német árucikkek ellen.

11. A világ zsidósága „hadat üzent Németországnak"?

Igen. Az újságok erről szerte a világon beszámoltak. Például a London
Daily Express (1933. március 24.) az első oldalon bejelentette, hogy
„Júdea hadat üzen Németországnak".

12. Ez a „haláltábor"-történetek kezdete előtt vagy után volt?

Évekkel a „haláltábor"-történetek kezdete előtt volt, melyek 1941-42-ben
kezdtek feltűnni.

13. Melyik országnak tulajdonítják a polgári lakosság első tömeges
bombázását?

Nagy-Britanniának – 1940. május 11-én.

14. Hány „gázkamra" volt Auschwitzban, amelyekben embereket gyilkoltak meg?

Egy sem.

15. Hány zsidó élt azokon a területeken, amelyek német megszállás alá
kerültek a háború alatt?

Kevesebb, mint hatmillió.

16. Ha Európa zsidóságát nem semmisítették meg a nácik, akkor mi történt
velük?

A háborút zsidók milliói élték túl Európában. Több százezer (talán
másfélmillió) halt meg a háború alatt különféle okokból, a többi
Palesztinába, az Egyesült Államokba és más országokba emigrált. A háború
után még több zsidó hagyta el Európát.

17. Hány zsidó menekült el, és hányat evakuáltak mélyen a Szovjetunió
belső területeire?

Több mint kétmilliónyian menekültek el vagy evakuálták őket az oroszok
1941-1942-ben. Tehát ezek a zsidók sohasem voltak német irányítás alatt.

18. A háborút megelőzően hány zsidó emigrált Európából, ami által kívül
estek azon, hogy a németek elérhessék őket?

Talán egymillió (ezek között nem szerepelnek azok, akiket a Szovjetunió
felszívott).

19. Ha Auschwitz nem megsemmisítő-tábor volt, akkor Rudolf Höss, a tábor
akkori parancsnoka miért vallott úgy, hogy az volt?

Brit katonai rendészek kínozták, mint azt az egyik kínzója később beismerte.

20. Léteznek-e bizonyítékok azokra az amerikai, brit és szovjet
intézkedésekre, hogy német foglyokat kínozzanak, és hogy csikarjanak ki
belőlük „vallomásokat", melyeket a nürnbergi és más perekben fel lehet
használni?

Igen. A kínzást széles körben alkalmazták, hogy hamis „bizonyítékokhoz"
juthassanak ezen a hírhedt nürnbergi bíróságon, és más, háború utáni
„háborús bűnösök" tárgyalásain.

21. Hogyan válik ma a zsidók előnyére a holokauszt-történet?

Segíti a zsidót, mint csoportot, a kritikák ellen. Mint egyfajta
szekuláris vallás, érzelmi köteléket biztosít a zsidók és vezetőik
között. Hatalmas eszköze ez a zsidó pénzgyűjtő-kampányoknak, és ezzel
igazolják az USA Izraelnek küldött segélyeit.

22. Hogyan válik Izrael állam előnyére?

Igazolja a dollár tízmilliárdokat, melyet Németország jóvátétel címén
fizetett Izraelnek és sok más egyéni „túlélőnek". A cionista/izraeli
lobbi arra használja, hogy a Közel-Keleten Izrael-barát külpolitikát
diktáljon Amerikának, és hogy az amerikai adófizetők pénzét Izraelbe
irányítsa, mely évi több milliárd dollárra rúg.

23. Hogyan használja sok keresztény lelkész?

A holokauszt-történet felidézésével igazolják azt az ótestamentumi
tézist, hogy a zsidó szent és örökké üldözött „kiválasztott nép".

24. Hogyan vált a kommunisták előnyére?

Elterelte a figyelmet a szovjet háborús uszításról és atrocitásokról,
népirtásról a második világháború előtt, alatt és után.

25. Hogyan válik Nagy-Britannia előnyére?

Nagyjából ugyanúgy, ahogy a Szovjetuniónak.

26. Van rá valamilyen bizonyíték, hogy Hitler elrendelte a zsidók
tömeges megsemmisítését?

Nincs.

27. Milyen gázt használtak a német háborús koncentrációs táborokban?

Hidrocianid gázt – Zyklon-B-t –, a kereskedelmi forgalomban lévő
rovarirtót, amit Európában széles körben használtak.

28. Milyen célból gyártották a Zyklon-B-t?

A Zyklon-B rovarirtó volt, melyet a ruhák és lakókörletek
fertőtlenítésére használtak, hogy a tífuszhordozó tetveket és más
rovarokat kiirtsák.

29. Alkalmas-e ez a termék a tömeges megsemmisítésre?

Nem. Ha a nácik mérges gázt szándékoztak volna használni az emberek
kiirtására, sokkal hatékonyabb termékek álltak volna rendelkezésre. A
Zyklon lassan ható fertőtlenítőszer.

30. Mennyi időbe kerül a terület kiszellőztetése, miután Zyklon-B-vel
fertőtlenítettek?

Normális körülmények közt 20 órába. Az egész folyamat nagyon bonyolult
és veszélyes. Gázálarcot kell használni, és csak szakképzett
technikusokat alkalmaznak.

31. Höss, Auschwitz parancsnoka azt mondta, hogy emberei tíz perccel az
után, hogy az áldozatok meghaltak, bementek a „gázkamrákba", hogy a
holttesteket eltávolítsák. Ez mivel magyarázható?

Nem magyarázható semmivel, mert ha úgy tettek volna, akkor ugyanarra
a sorsra jutottak volna, mint „elgázosított" áldozataik.

32. Höss azt mondta „vallomásában", hogy emberei cigarettáztak, miközben
kivonszolták a holttesteket a gázkamrákból az „elgázosítás" után tíz
perccel. A Zyklon-B nem robbanásveszélyes?

De igen. Höss vallomása nyilvánvalóan hamis.

33. Mi volt a pontos folyamata annak, ahogy a nácik állítólag
a zsidókat megsemmisítették?

A történetek gázzal töltött bádogdobozok a tetőn lévő lyukon keresztüli
bedobásától a zuhanyzórózsán keresztül eljuttatott csővezetékes gázig
mindenről szólnak; „gőzkamrákról", áramütést mérő gépekről stb.
Milliókról állítják, hogy így ölték meg őket.

34. Hogyan volt lehetséges egy tömeges megsemmisítési programot titokban
tartani azok előtt, akiknek meggyilkolását tervbe vették?

Nem lehetett volna titokban tartani. Tény az, hogy nem voltak tömeges
elgázosítások. A megsemmisítés-történetek háborús
atrocitáspropagandaként keletkeztek.

35. Ha a kivégzésre váró zsidók tudták, hogy mi vár rájuk, miért nem
szálltak szembe a németekkel?

Azért nem szálltak szembe, mert nem hitték, hogy meg akarják ölni őket.

36. Körülbelül hány zsidó halt meg koncentrációs táborokban?

Szakértői becslések szerint 300 000 és 500 000 közé tehető.(Időközben
előkerült egy a Nemzetközi Vöröskereszt által készített adatsor is, ez
271 ezerre teszi a számot, dokumentum ITT - a szerk.)

37. Hogyan haltak meg?

Főleg a kiújuló tífuszjárványoktól, melyek a háború sújtotta Európában
pusztítottak a háború alatt, valamint az éhínségtől és az orvosi ellátás
hiányától a konfliktus utolsó hónapjaiban, amikor a szövetségesek
bombázásai valójában minden köz- és vasúti szállítást megbénítottak.

38. Mi a tífusz?

Ez a betegség mindig akkor tűnik fel, amikor egészségtelen körülmények
között sok ember van összezsúfolva. Haj- és ruhatetű terjeszti.
Ironikus, de ha a németek több Zyklon-B-t használtak volna,
több zsidó élhette volna túl a táborokat.

39. Mi a különbség, ha hatmillió vagy 300 000 zsidó halt meg a
második világháború alatt?

5 700 000.

40. Egyes zsidó „haláltábor"-túlélők (Pl. a hazugságairól hírhedt, de
azokból kiválóan élő Eli Wiesel "író" - a szerk.) azt mondják, hogy
látták, ahogy a holttesteket egy gödörbe dobják és elégetik. Mennyi
tüzelőanyag lett volna szükséges ehhez?

Sokkal több, mint amennyihez a németek hozzáfértek, mivel jelentős
tüzelőanyag-hiány volt a háború alatt.

41. El lehet-e égetni a holttesteket gödrökben?

Nem. Oxigénhiány miatt lehetetlen, hogy a lángok az emberi testet
teljesen elemésszék ily módon.

42. Holokauszt-történészek azt állítják, hogy a nácik kb. tíz perc alatt
el tudták égetni a hullákat. Mennyi időbe kerül egy holttestet
elhamvasztani, hivatásos krematóriumi dolgozók szerint?

Kb. másfél órába, a nagyobb csontok még további feldolgozást igényelnek.

43. Miért voltak a német koncentrációs táborokban krematóriumok?

Hogy az ott meghaltak testétől hatékonyan és egészséges módon váljanak meg.

44. Ha a német terület táboraiban lévő összes krematórium kapacitásának
száz százalékát vesszük, legfeljebb mekkora nagyságrendű holttestet
tudtak volna elhamvasztani az egész időszak alatt, amikor ezek a
krematóriumok működésben voltak?

Kb. 430 600-at.

45. A krematóriumok kemencéit lehet-e mindenkor száz százalékosan
működtetni?

Nem. Már a mindenkori ötven százalékos becslés is nagyvonalú (napi
tizenkét óra). A krematóriumkemencéket alaposan és rendszeresen
tisztítani kell, ha jelentős terhelés alatt vannak.

46. Egy elhamvasztott holttest után mennyi hamu marad?

Miután minden csontot ledaráltak, kb. egy cipősdoboznyi.

47. Ha a nácik hatmillió zsidót elhamvasztottak, mi történt a hamuval?

Ez még „megválaszolásra" vár. Hatmillió holttest sok tonna hamut tett
volna ki, és még sincs bizonyíték semmilyen nagy hamulerakóhelyre.

48. Mutatják-e megsemmisítés bizonyítékát Auschwitzról a
szövetségesek háborús légi felderítő képei arról (akkor készültek,
amikor a „gázkamrák" és krematóriumok teljes gőzzel dolgoztak)?

Nem. Valójában ezek a fényképek még csak nyomát sem mutatják az
óriási mennyiségű füstnek, amely állítólag állandóan a tábor fölött
lebegett, és a „nyílt gödröknek" sem mutatják bizonyítékát, amelyekben
a hullákat állítólag elégették.

49. Mi volt a fő lényege az 1935-ös „nürnbergi törvényeknek"?

Megtiltotta a házasságot és a nemi kapcsolatot a németek és a zsidók
között, hasonlóan azokhoz a törvényekhez, amik ma Izraelben vannak
érvényben (És amelyek mindig is érvényben voltak a fajgyűlölő zsidó
vallás hívei körében - a szerk.).

50. Voltak-e Amerikában a nürnbergi törvényekhez hasonló törvények?

Évekkel Hitler Harmadik Birodalma előtt az USA legtöbb állama hatályba
léptetett olyan törvényeket, amelyek tiltották a házasságot a különböző
fajok között.

51. Milyen jelentést küldött a Nemzetközi Vöröskereszt a
„holokauszt"-kérdéssel kapcsolatban?

A Vöröskereszt delegációjának 1944 szeptemberében tett auschwitzi
látogatásakor készült hivatalos jelentésében rámutatott, hogy az
internáltaknak engedélyezték, hogy csomagot kapjanak, és hogy a
gázkamrákról szóló szóbeszédet nem tudják igazolni.

52. Mi volt a Vatikán szerepe akkor, amikor állítólag hatmillió
zsidót megsemmisítettek?

Ha lett volna terv a megsemmisítésre, a Vatikán helyzeténél fogva minden
bizonnyal tudott volna róla. De mivel nem volt, így a Vatikánnak semmi
oka nem volt, hogy ellene szóljon, és nem is tette.

53. Milyen bizonyíték van arra, hogy Hitlernek tudomása volt egy
folyamatban lévő, zsidókat megsemmisítő programról?

Semmilyen.

54. Együttműködtek-e a nácik a cionistákkal?

Hitler kormánya már 1933-ban aláírt egy egyezményt a cionistákkal, amely
lehetővé tette, hogy a zsidók Németországból Palesztinába vándoroljanak,
és nagymennyiségű tőkét vihessenek magukkal.

55. Hogyan halt meg Anna Frank?

Miután túlélte az auschwitzi internálást, a bergen-belseni táborban,
tífusz következtében halt meg, néhány héttel a háború vége előtt.

56. Az Anna Frank naplója hiteles?

Nem. A francia dr. Robert Faurisson által összegyűjtött bizonyítékok
megállapítják, hogy a híres napló irodalmi kacsa (Mint minden más és
későbbi holokausztregény is. Jónéhányról már ki is derült - a szerk.)

57. Mi a helyzet a felszabadított német táborokban készített jól ismert
fényképekkel és filmekkel, melyeken lesoványodott hullahalmok láthatók.
Ezek hamisak?

A fényképek hamisíthatók, de sokkal könnyebb egyszerűen félrevezető
felirattal ellátni egy fényképet, vagy félrevezető kommentárral
bemutatni egy filmet. A lesoványodott hullahalmok nem jelentik, hogy
ezeket az embereket „elgázosították" vagy szándékosan halálra
éheztették. Valójában a tomboló járvány vagy a háború vége felé
jelentkező élelmiszerhiány miatti éhezés tragikus áldozatai voltak.
(Mint ahogy egész Európa éhezett a háború végén és az emberek tömegével
haltak éhen és járványok következtében mindenütt - a szerk.)

58. Kitől ered a „genocídium" kifejezés?

Rafael Lemkin lengyel zsidótól, egy 1944-ben kiadott könyv szerint.

59. Az olyan filmek, mint a „Schindler listája" vagy a „Háború szele"
dokumentumfilmek?

Nem. Az ilyen filmek történelmileg gyengén megalapozott regényszerű
megfilmesítések. Sajnos túlontúl sokan elfogadják ezeket, mint pontos
történelmi bemutatást.

60. Hány könyvet adtak ki, melyek megcáfolják a szabványos
„holokauszt"-történet egyes részeit?

Több tucatot. Még több van kiadás alatt.

61. Mi történt, amikor az Institute for Historical Review 50 000 dollárt
ajánlott annak, aki be tudja bizonyítani, hogy a zsidókat elgázosították
Auschwitzban?

Nem nyújtottak be bizonyítékot a jutalomért, de az intézmény ellen 17
millió dolláros kártérítési pert indított egy korábbi auschwitzi
táborlakó, Mel Mermelstein, aki azt állította, hogy a jutalom
felajánlása alvászavarokhoz vezette és az üzleti élete veszteséget
szenvedett, valamint, hogy a felajánlás a „megállapított tények ártalmas
tagadását" képviselte.

A 66 kérdés és válasz a holokausztról újabb változatában (2000.
április) a 61. kérdés megváltozott (a fordító):

61. A holokauszt-történettel szembeni szkepticizmus csökkent-e vagy nőtt
az utóbbi években?

Kétségtelenül nőtt. Egyre több „főáramlatú" történész ad hangot
szkepticizmusának kulcsfontosságú holokauszt-állításokkal kapcsolatosan.
A revizionisták is egyre több országban egyre több
hivatalos és félhivatalos támogatásra lelnek.

62. Mi a helyzet azzal a váddal, hogy azok, akik megkérdőjelezik a
holokauszt-történetet, egyszerűen antiszemiták vagy neonácik?

Ezt a rágalmazást arra tervezték, hogy eltereljék a figyelmet a
tényekről és a becsületes vitákról. A tudósok, akik cáfolják a
holokauszt-történet állításait, minden fajban és etnikai-vallási
csoportban megtalálhatók (a zsidók között is). Nincs összefüggés a
„holokauszt"-cáfolás és az antiszemitizmus vagy neonácizmus között.
Növekvő számú zsidó tudós nyíltan elismeri a bizonyítékok hiányát a
kulcsfontosságú holokauszt-állításokkal kapcsolatosan.

63. Mi történt azokkal a „revizionista" történészekkel, akik kétségbe
vonták a holokauszt-történetet?

Rágalomhadjáratot indítottak ellenük, elvesztették akadémiai állásukat,
nyugdíjukat, tulajdonukat megrongálták, és fizikai erőszakot alkalmaztak
velük szemben.

64. Hogyan vált az Institute for Historical Review áldozattá, mert olyan
könyveket és cikkeket publikál, melyek vitatják a holokauszt-állításokat?

Az IHR-t – egy vezető revizionista történelmi kutató- és kiadóközpontot
– háromszor ért bombatámadás. 1984. július 4-én felgyújtották és porig
égett. Dolgozói számos halálos fenyegetést kaptak. Az IHR-rel és a
holokauszt-revizionistákkal a média túlnyomórészt ellenségesen bánik.

65. Miért van oly kevéssé publikálva a revizionista nézet?

Mert politikai okokból az uralkodó osztály nem akar mélyebb
tárgyalásokba bocsátkozni a holokauszt-történetet övező tényekről.

66. Hol kaphatok több információt a holokauszt-történet „másik
oldaláról", valamint a második világháború történelmi revizionizmusának
más területeit érintő tényekről?

Az Institute for Historical Review, P. O. Box 2739, Newport Beach, CA
92659, széles választékban kínál könyveket, kazettákat, videókat fontos
történelmi témákról. Weblapjuk: http://www.ihr.org/

Kuruc.info